A
cegiranytu.hu számos
szabadon lekérhető, illetve kedvező árú információs termék
elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembevételével és lehetőségeinkhez mérten,
folyamatosan frissítjük.
Használd a központi megrendelő oldalunkat, ha rendelni
szeretnél: Központi megrendelő >>>
Itt
tájékozódhatsz részletesebben adatkezelési és felhasználási
feltételeinkről: Felhasználási feltételek
Ha kérdezni szeretnél, akkor írj nekünk:
jlenkei@gmail.com
Tartalma:
A KKV meghatározó és nyikvántartó "gondolatmenete":
- a felhasználó adatainak rögzítése,
- a Partner adatainak rögzítése,
- a Kapcsolódó adatainak rögzítése,
- az önálló, a partneri, illetve a kapcsolódó státusz
rögzítése,
- a középvállalkozás, a kisvállalkozás, illetve a
mikrovállalkozás kategória kiválasztása a KKV -én
belül,
- a kétéves szabály lefuttatásához szükséges adatok
rögzítése,
- a nyilvántartóba szükséges adatok bevitele,
a kétéves szabály szerinti kimutatás megjelenítése maximum
2005 évig visszamenőleg.
Jogszabályi segédlet, hasznos linkek,
A megrendelőlaphoz >>>
Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy
„szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást
elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és
kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt
feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán
részét.
Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és
összefüggéseket, amelyek a helyi adó előzetes becsléséhez,
illetve számításához szükségesek.
Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható
következtetések kiírását.
A törvény sokféle adat és szempont összehasonlítását,
figyelembe vételét írja elő. A KKV meghatározó mindezen
feltételeket és szempontokat beképletezve tartalmazza. A
felhasználó így könnyedén, a jogszabályok értelmezési gondjait
elkerülve, meg tudja határozni cége státuszát és létre tudja
hozni azt a kötelező nyilvántartást, amely a legtöbb
pályázatnál és számos adókedvezmény igénybevételénél
követelmény.
A megrendelőlaphoz >>>
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz, ha nincs
PayPal fiókod, akkor használd majd a "Check Out as a Guest"
linket a megnyíló ablakban!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) az Árlista elején a szükséges adatok
a rendelkezésedre állnak.
A megrendelőlaphoz >>>
Tudástár
Törvény
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról
A Kk. tv. 2005. január 1-i hatályú módosítása következtében
minden 2005. január 1-jén már működő vállalkozásnak a 2005.
évben kezdődő üzleti évének első napján fennálló állapot
szerint, e napra vonatkozóan – általános esetben 2005.
január 1-jére – újra be kellett sorolnia magát. Az
újraminősítést az üzleti év első napján rendelkezésre álló,
elfogadott utolsó – általános esetben 2003. évi –
(egyedi, vagy konszolidált) beszámoló foglalkoztatotti létszám
(1. mutató), és pénzügyi mutatói (értékesítés nettó árbevétele
vagy mérlegfőösszeg: 2. mutató) alapján kellett végrehajtani.
Az így elvégzett besorolás a kiindulási alapja a kétéves
szabály alkalmazásának, tehát ehhez képest kell vizsgálni a két
egymást követő beszámolási időszak mutatóinak alakulását.
Önálló vállalkozásnak minősül, így egyedi
(éves, vagy egyszerűsített éves) beszámolója adatai alapján
minősít:
– az a vállalkozás, amely nem minősül sem
partnervállalkozásnak, sem kapcsolódó vállalkozásnak [Kk. tv.
4. § (1) bekezdés]; a legtipikusabb esetben: az a vállalkozás,
amelyben más vállalkozás részesedése[1], nem éri el a 25%-ot és
maga sem rendelkezik 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel
más vállalkozásban; továbbá
– ha befektetői érdekeltség fennáll, az a vállalkozás
[Kk. tv. 4. § (6) bekezdés]
amellyel a Kk. tv. 19. § 1. pontja szerinti befektető(k)
külön-külön és együttesen sem állnak a Kk. tv. 4. § (3)-(4)
bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozási viszonyban, [a 4. §
(2) bekezdés szerinti partnervállalkozási viszony fennállhat],
vagy
amelynél a befektető(k) – a kapcsolódói viszonyt
létesítő tulajdonlás ellenére – sem közvetve, sem
közvetlenül nem vesz(nek) részt a vállalkozás tényleges
irányításában, vagy
amelynek a befektetői (önmagukban) nem működnek
vállalkozásként.
Partnervállalkozás a Kk. tv. 4. § (2)
bekezdése szerinti vállalkozás; ennek legtipikusabb esete, ha
egy vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a
25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot.
Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek
egymással a Kk. tv. 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti
kapcsolatban állnak; jellemző esetben, ha egy vállalkozás
részesedése egy másik vállalkozásban meghaladja az 50%-ot.
Ha az adott vállalkozásnak van partner- és/vagy kapcsolódó
vállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám és a pénzügyi
mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált
beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok
összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a
partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos
adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak
egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz.
Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás,
– amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy
külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése
– külön-külön, vagy közös tulajdonlás esetén az
önkormányzatok együtt, vagy az állam és egy vagy több
önkormányzat együtt – meghaladja a 25%-ot (függetlenségi
kritérium),
– az a vállalkozás, amely partner- és kapcsolódó
vállalkozásaival együtt már nem KKV kategóriába tartozó
vállalkozás, vagyis ha egy cégcsoport nem felel meg a KKV
definíció követelményeinek, akkor a tagjai sem KKV-k.
Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben előírt adóbevallásuk, s az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozások a
saját maguk által vezetett nyilvántartás adatai alapján végzik
el besorolásukat, melynek során – az eva alanyok e
vonatkozású egységes megítélése szerint – nincs szükség a
pénzügyi mutatók vizsgálatára (lásd: 3. pont alatt).
1.1. Éves szinten számítandó mutatók
Amennyiben a vállalkozás működési ideje – a besorolás
alapját képező tört évi beszámolási időszak – 1 évnél
rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni [Kk. tv. 5. §
(1) bekezdés utolsó fordulata].
Ilyen eset a 12 hónapnál rövidebb üzleti év, (például az
előtársasági időszakot követő üzleti év, vagy a jogutód üzleti
éve, vagy az eva alanyiság év közbeni megszűnését követő üzleti
év).
Az évesítés a következőket jelenti:
– az értékesítés nettó árbevételi adatát el kell
osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, és meg
kell szorozni az adott év napjainak számával,
– nincs szükség a törtidőszaki foglalkoztatotti
létszám, mint átlagos statisztikai állományi létszám, valamint
a beszámoló szerinti mérlegfőösszeg adatának évesítésére.
Ezeket tehát – változatlanul hagyva – éves szintű
adatoknak kell tekinteni.
1.2. Üzleti terv adatainak
figyelembevétele
Az új alapítású vállalkozások esetében a tárgyévre vonatkozó
üzleti tervet kell figyelembe venni [Kk. tv. 5. § (2)
bekezdés], amikor is – rendelkezés hiányában –
évesíteni nem kell. Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz
mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a
foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak
számbavétele szükséges.
Így kell eljárni minden olyan esetben, ha a vállalkozás a
besorolására előírt napon még nem (akár a második üzleti évére
vonatkozóan sem) rendelkezik elfogadott beszámolóval. E szerint
újonnan alapított vállalkozásnak tekintendő – a jogelőd
nélkül létesített új vállalkozáson kívül – az
átalakulással létrejött jogutód, kivéve beolvadás formájában
történő átalakulás esetén az átvevő, kiválással történő
átalakulás esetén a fennmaradó vállalkozást, ha már rendelkezik
korábbi beszámolóval.
1.3. A 2005. évben vagy azt követően keletkezett
első üzleti év
A 2005. évben, illetve azt követően alapított
vállalkozásoknál, valamint mindazon esetben, amikor a
vállalkozás első üzleti éve a 2005. évben, vagy azt követően
kezdődik, a vállalkozás besorolását – figyelemmel a
kétéves szabály 2005. január 1-i hatálybalépésére – az
első üzleti éve első napjára kell meghatározni. A besorolás
alapja újonnan alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti
terv (lásd: 1.2. pontnál). Ez azt is jelenti, hogy a
vállalkozás a várható adatok szerint besorolt KKV marad
változatlanul két egymást követő (az első kettő) beszámoló
elfogadásáig, esetleg tovább is.
Felmerülhet, hogy adott vállalkozásnak nincs szüksége a
besorolására – nem kíván a társasági adóbevallásában KKV
kategóriához kötött kedvezményt érvényesíteni, vagy valamely
adórendszeren kívüli támogatást igénybe venni – amely
esetben, pusztán a Kk. tv. 2005. január 1-jével hatályba lépett
rendelkezései miatt nem (volt) kötelező a KKV-kénti minősítés
megtétele. A besorolást tehát elegendő akkor elkészíteni
először, amikor annak valamely kedvezmény, támogatás miatt
jelentősége van, de kiindulásként ilyenkor is a 2005. január
1-jei, 2005-ben vagy azt követően alakult vállalkozásnál az
első adóéve első napjára vonatkozó besorolást kell
tekinteni.
A tulajdoni részesedés mindig a jegyzett tőke vagy a
szavazati jog – a kettő közül a nagyobb – alapján
értendő.
A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE
(2008. augusztus 6.)
a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások
bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) >>>
NAV állásfoglalás >>>
A NAV archív oldalain találhat a következő megjegyzéssel:
"Figyelem, hatályon kívüli tartalom 2017.12.31. óta!
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról >>>
Hatályos: 2020.01.01.
Forrás: njt.hu
A megrendelőlaphoz >>>
Vissza az elejére
>>>
|